1.FEJEZET

Palacsinta

Szeretitek a palacsintát?- kérdezte meg a testnevelés tanár Tamás bácsi a kis ötödik osztályosoktól tesi órán.
A gyerekek egyhangúan ,hangosan, vidáman mondták ,hogy IGEN!!. Tamás bácsi rendkívül örült a hírnek ,de az információval nem tudott sok mindent kezdeni , mivel semmi köze nem volt a tesiórához , ezt el is mondta a gyerekeknek. Így hangzott:
- Az jó, mondjuk semmi köze nem lesz a játékhoz!
A gyerekek felettébb ujjongtak , nagyon örültek. Nyilván nem annak, hogy a tanár úr semmit nem tud kezdeni az információval , hanem annak , hogy játszanak. Felsőben egyre kevesebbet játszottak tesi órán , mint alsóban , ennek a gyerekek sokszor nem örültek, de nem tudtak ezzel mit csinálni , betartották a szabályt, de ha egyszer játszottak , (ami olyan ritka volt , mint lakatlan szigeten a tömegverekedés) nagyon -nagyon megünnepelték, mint most. A játék egyszerű kidobó volt, amit a csengő a kellős közepén félbe szakított. Kicsengettek!Tamás kiengedte a gyerekeket ,de előtte ,természetéből adódóan , mindig illedelmesen elköszönt, mivel Tamás illedelmes volt , magas, barna hajú, közepesen férfi mély hangja volt és kis borostája/ körszakálla , jól állt neki, érettebbé tette, mert ezen kívül elég gyerek arca volt , nem csoda , mivel csak 29, majdnem 30 éves .A diákok ezért sokszor nem vették komolyan.
Tamás a tanáriból kijövet felvette bicikliét, hazatekert menyasszonyához Dórához .Útközben Tamás mindig felhívta Dórát.
Dóra mindig otthon volt, otthonról dolgozott, saját online magazinját írta étel- törénelmi témában, mivel történész volt és így szerette volna felhívni a figyelmet a történelem szeretete iránt.
Dóra szép, magas, vöröshajú, okos nő volt gyerekkora óta, mindig szeretett főzni , sütni, ámde recepteket kitalálni ebédre nem tudott, nagyon nem volt az erőssége.
Volt egy szokása amit mindig betartott, minden ebéd előtt felhívta a barátnőit ,és végig kérdezgette, hogy ők mit főztek és abból válogatott, majd elkészítette. Most Brigi barátnője palacsintája tetszett meg neki a legjobban, ezért elkészítette.
Sosem használt hozzá receptet, ízlésre csinálta mindig , az egyszerűbb recepteket .
Most elősször a szárazhozzávalókat és a tojás rakta bele a tálba , majd elkezdte önteni a tejet és a szódát, vagy inkább elkezdte volna , mivel most csörrent meg a telefon ,mert hívta Tamás.
Dóra felvette a telefont, nehézkesen fél kezével egyensúlyozott a füléig , mivel egyik kezében a szódás üveg volt ,a telefonos kezére,pedig szüksége lett volna a kevergetéshez, de ahogy emelte a telefont félúton bele esett a tálba, ezért meg sem hallotta Tamás hangját , csak éppen a köszönést , majd Dóra csak annyit mondott ,hogy :
- Gyere nyugodtan , addigra remélem kész az ebéd. - majd lerakta a telefont Dóra.
Az ebéddel sokat nem haladt, mert a telefonról lekellett pucolni a trutyit, egészen nagy sikerrel; lemosta, kitörölte, majd kihajszárítózta.
Nem mondta meg Tamásnak, mert biztos megharagudott volna.
Hazaért a "ház ura", majd sajnálattal közölte vele Dóra, hogy az ebéd , még nem készült el. Tamás kicsit megsértődött , majd amikor sikerült neki két lábon kihordania a hisztit, bement a fürdőszobába , és megmosta a kezét, mire kijött kész volt az ebéd. Ott várta a palacsinta az asztalon , megette és közben Dóra elmesélte a palacsinta történetét:

Magyaroknál viszonylag későn terjedt el a palacsinta evés, és készítés hagyománya. Az angolszász kultúrákban ,sokkal nagyobb hagyománya van a palacsintának, például palacsinta készítő, dobáló versenyeket is szerveztek húsvét előtt (a negyven napos böjt megkezdése előtti időben).
Még az angolszász kultúra hagyományait megelőzve is voltak palacsinta fogyasztók és készítők ,például a rómaiak, görögök. Ezek a népek hússal töltött, viszonylag vastag tésztás, forró katonai pajzson sütött, könnyen eltartható " lepényt" fogyasztottak a katonák.
Mi magyarok jogosan a hungarikumjaink listájára sorolhatjuk a palacsintát, mivel a pannonia korában a magyarok is átvették ezt a szokást (illetve az itt élő népek), mi tökéletesítettük, húsosan és édesen is fogyasztottuk, például HORTOBÁGYI HÚSOS palacsinta , vagy GUNDEL palacsinta.
A Gundel palacsintát valójában nem Gundel Károly, hanem Márai Sándor felesége Matzner Lola készítette el egy Márai darab bankettjére, amit a Gundel vendéglőben tartottak. A palacsinta egy családi recept alapján készült, ami narancsos,mazsolás és vaníliás, diós ,csokis édességé lett átvarázsolva Lola keze és esze által. Mivel a házaspárnak elkellett szöknie Magyarországról, így nem kaphatta meg az eredeti Márai nevet, így lett Gundel palacsinta.
A Hortobágyi palacsinta egy világkiállításra készült, és valójában nem a Hortobágyról származik. Mi csak ezzel a névvel szerettük volna odacsalogatni az érdeklődő embereket, a maradék marha pörköltből készült étel mellé.

Tamás illedelmesen meghallgatta evés közben ,és ezek után , Dóra még írt egy cikket ,mosott, vasalt , kicsit takarított.
Tamás megtervezte a holnapi óráit , mivel a hatodikosokkal lesz majd biológia órája, majd befejezték a napjukat szokásos módon.