4.FEJEZET

Pizza

"Egy vég, valaminek a kezdete!"
Ez az idézet állt a hazafelé tartó busz sofőrének a kulcstartóján. Tamás megkérdezte, hogy hol vette, vagy kitől kapta. A kérdésre a kicsit mufurc sofőr annyit mondott, hogy a lányomtól szülinapomra. Tamás nem meglepő módon , kicsit megsértődött a válaszra, de nem kötekedett és elfogadta.
Mikor leült dóra mellé az ülésre, csak annyit suttogott , hogy :Mindenki böszme ?- a viszonylag csúnya szóra nem nagyon figyelt Dóra, de mikor Tamás figyelmeztette, hogy odafigyelhetne rá, akkor Dóra , csak annyit mondott, illetve kérdezett:
Ki, én?Hol?Mikor? Kire?
Dóra most nem a gyerekkori ételemlékein elmélkedett, hanem a nemrégiben az osztálynak elmondott pizzás története, ami így hangzott:
Réges -régen egy olasz faluban egy fiúcska bekopogott egy háziasszonyhoz, tudni kell ,hogy a fiúcska szegény volt ,a háziasszony, pedig éppen kenyeret sütött! Nem hagyhatta étlen szomjan , ezért az asszony a csavargónak egy darab lapos zöldséges, gyümölcsös sült száraz kenyértésztát szolgált fel, ami a monda szerint az első pizza volt. Ámde Krisztus előtti festmények, faragások igazolják, hogy már akkor volt pizza, igaz nem paradicsomszószos és zöldséges, hanem datolyás, édes kenyértészta lehetett az elődje . A paradicsomot az 1400-as években kezdték el használni ,mivel Amerika felfedezéséhez köthető az eredete, de még utána sokáig nem raktak paradicsomszószt a pizzára. Az első pizzéria, egy királynőről kapta a nevét, melyet Nápolyban egy pékmester nyitott meg.Az első nápolyi pizzéria előtt ,csak az utcán árulták a szegényeknek , nem egy úri étel volt akkor a pizza. A legszegényebbek is eltudták készíteni, vagy megtudták venni a kész árut, vagy ,csak a szimpla hozzávalóit.
Majd mikor felidézte a csodálatos emléket , Tamással kezdett beszélgetni, hogy mit csináljanak a gyerekekkel , amíg haza nem érnek. Tamásnak támadt egy jó ötlete, hogy megkérdezi az osztályból , hogy kinek melyik volt a kedvenc emléke, többen a pizza evést mondták.
Ennél Dórinak sem kellett több felpattant a székből és elmondta a pizza receptjét, hogy otthon eltudják készíteni. Dóra annyira beleélte magát a mesélésbe, mintha egy TV műsor műsorvezetője lenne. Körülbelül így hangzott:Az én receptem ,nem egy hagyományos kelt ,kenyér tésztából fog készülni, hanem egy pihentetés kelesztés nélküli, tökmagolajos (zöld),ínycsiklandó ,viszonylag kemény tésztából készül majd el!
(Nem muszáj tökmagolajat használni, bármilyen zsiradékot használhatsz.)

4 egység liszthez
(Az egy egység ,szerintem legyen ,kb. 1 dl-es pohár.) keverj ,egy pici felfuttatott élesztőt(meleg tej+cukor+élesztő=felfuttatott élesztő)
4 evőkanál tökmagolajat
ízlés szerinti: sót,petrezselymet,köményt,borsot,oregánót.
A tészta kész is van!
10 percig pihentesd, majd nyújtsd ki belisztezett felületen, kend meg paradicsomszósszal/mustáros tejföllel vagy amivel szeretnéd!Ezek után rád bízom milyen feltétet raksz rá,de egyet nem bízok rád a sütést, szóval:

220 fokra előmelegített sütőben süsd 5 percig, 200 fokon, ez után fedd le a hőfokot 185 fokra és süsd így is 5 percig, majd a végső 5 percben süsd 220 fokon a pizzát . Ezek után készen is van , locsold meg olvasztott vajjal és jó étvágyat!

Miután elmondta Dóra a receptet hazaérkeztek, a gyerekek leszálltak a buszról és ölelkezve rohantak szüleik kezébe.
Tamás és Dóra megvárta, amíg az összes gyerek hazaindul és ez után ők is elmentek haza.
Hazafelé útközben beszélgettek és örültek a késődélutáni őszi napsütésnek.